HOLLÓKŐ
Hollókő Nógrádgárdonytól mintegy 29,5 km.
Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc[3] közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.
Hollókő látnivalói:
Ófalu
A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát.
Palóc Babamúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 96.
Nyitvatartás: április 1- től október 31-ig Hétfőtől Vasárnapig 10-17 óráig.
GPS koordináták: 47.9992 / 19.5788
Telefon: 06-32-379-088
Erdészeti Múzeum és Kelemen Ferenc fafaragó-népművész állandó kiállítása fafaragó-népművész állandó kiállítása
Nyitvatartás: péntek, szombat és vasárnap 10-17 óráig.
3176 Hollókő, Petőfi u. 2.
Falumúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 82.
Nyitvatartás: március 1- től december 15-ig minden nap 10-18 óráig.
Telefon: 06-30-842-9812
Postamúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 80.
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
Telefon: 06-32-379-288
Szövőház
3176 Hollókő, Kossuth u. 94.
Nyitvatartás: ápr. 1- okt. 31-ig kedd kivételével naponta 10-17óráig.
Tel./Fax.: 06-32-379-037; +36 (30) 289-1946
E-mail: idker@hollokotourism.hu
Tájház
3176 Hollókő, Kossuth u. 99-100.
Nyitvatartás: minden nap 10-17óráig, november 1- március 1-ig szombat, vasárnap.
Telefon: 06-32-379-157
Legendák Háza Panoptikum az Ófaluban
Nyitvatartás: 10-17 óráig.
E-mail: legendakhaza@gmail.com
Telefon: 06/30/597-8952
Vármúzeum
Nyitvatartás: április 1- október 31-ig 10-17.30-ig
Telefon: 06-30-968-1739
IPOLYTARNÓC
Ősmaradványok természetvédelmi terület
Ipolytarnóc Nógrádgárdonytól mintegy 38,1 km.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok bemutatkozó oldalát olvassa. Világhírű természetvédelmi területünk a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkánkitörés során betemetett miocén kori, ősi kincseket. Fogalmazhatnánk úgy is, jelen idők divatját követve: a katasztrófa turizmus célpontja területünk! Az Ősvilági Pompeji Budapesttől csupán 150 km-re, ÉK felé, Magyarország szlovákiai határának közelében található. Példás kezelőnk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Miocén Parkunkban
cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok, s mindezek eredeti helyze- tükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg. S a rejtély a legek birodalmában: csupán a töredékek töredéke került ez idáig felszínre, a múlt nagy része lábunk alatt, még feltáratlan!
Az 1836-ban elkezdődött tudományos kutatások eredményeit felfűző geológiai tanösvényünk 30 éve áll a látogatók rendelke- zésére. Fedezzük fel együtt kincseit!
Kedvezményes belépő árak:
https://www.osmaradvanyok.hu/hu/online-foglalas
Sétálójeggyel
16 óráig tartózkodhatnak a védett területen belül. Csak annak érdemes megváltani, akinek nincs elég ideje részt venni az egy órát igénybe vevő földtani túravezetésen, vagy a geológiai feltárások páratlan kincsei és azok animációs bemutatása nem érdeklik. (A parkolás, a bükkábrányi fák, a játszótér, a fogadóépületi kiállítás, a miocén erdő, a kőzetparki, a kőszikla és a biológiai tanösvények megtekintése, a lombkorona ösvény, valamint a piknikező helyek használata tartozik hozzá.)
4D mozijegy
A sétálójegyi szolgáltatások mellett a fogadóépületi szimulációs, négydimenziós film időutazására is feljogosítja a látogatót.
Geológiai túrajegyhez
A sétálójegyi szolgáltatásokon kívül az 1 órás, vezetett kirándulás tartozik a világhírű földtani tanösvényen, ahol az ősi vulkáni katasztrófa által megőrződött, mára már tovatűnt világ páratlan maradványait lehet megismerni. A túra végi nagycsarnokban a feltárások fölé vetített háromdimenziós filmmel zárul a bemutatás.
Jegyek kiadása
A fogadóépületi jegypénztárban történik. Aki a geológiai túrára vagy a 4D moziba aznap már váltott jegyet, az mentesül a sétálójegy megváltásától.
MÁTRAVEREBÉLY- SZENTKÚT NEMZETI KEGYHELY
Szentkút Nógrádgárdonytól mintegy 55,1 km.
Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostorok és a népnyelvi prédikációk színhelyei voltak,pl. Szentantal, Máriaradna (Románia), Baja (Dél–Magyarország), Frauenkirche (Ausztria).
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.
Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban.1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.
A kegyhely a jozefinizmus hatása miatt csak az 1920-as években virágzott fel újra, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. 1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.
A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem 70 km-ről is jönnek processziós csoportok. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelyei. A természet szépsége, az Irgalmas Atyával való találkozás a szentmisében, gyóntatásban és a prédikációkban, az imameghallgatásokban pedig Szűz Mária anyai szeretetének megtapasztalása azonban mintha pótolná ezt a hiányosságot. Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.
Dél-Szlovákiából is sok zarándok érkezik hozzánk, szlovákok és magyarok egyaránt. Az itt működő ferencesek azt szeretnék, ha ez a hely újjászületés helye lenne. Szeretnénk, ha a szentségekben megtapasztalt isteni jóság a béke, a megbocsátás és a szolidaritás szálait fonná ember és ember között. Ezért igyekszünk testvéri szeretettel fogadni minden embert.
2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára.
Kapcsolat
Nemzeti Kegyhely
Mátraverebély-Szentkút 14.
H-3077
Telefon: 06 32 418 029,
06 20 400 58 78
E-mail cím: info@szentkut.hu
SEHOLSZIGET
Nőtincs, Seholsziget Nógrádgárdonytól mintegy 48,0 km.
A park története
„egy patak, mellette erdővel borított domboldal, a kettő között a mi kis parkunk…”
2000-ben volt egy álmunk… Miközben örömmel dolgoztunk a Camponában a
Pán Péter
névre keresztelt közkedvelt játszóházunkban, mindig szakítottunk időt az álmunk helyének felkutatására.
Több alkalmasnak tűnő hely közül 2002-ben találtuk ezt a csodálatos területet Nőtincsen. A következő évben elkezdődött az alkotás, elindítottuk a park építését, az álmunk életre kelt.
„Az élet alkalmak hosszú sorából áll. A gazdagság nem a pénzkeresést jelenti, hanem az ember fejlődését, miközben megkeresi a pénzt. A sikerhez az alkotás vezet, nem a rombolás.” John Wicker
A fejlődést mi abban láttuk, ha a játszóházat „kivihetjük” a természetbe, ahol lehetőségünk van a hagyományok tiszteletét, az állatok-, a természet szeretetét, a környezettudatos magatartás kialakítását és az emberi értékek fontosságát naponta közvetíteni.
Célunk egy olyan Családi Park építése volt, ahol a nagyváros nyüzsgése után megtalálják a nyugalmat, békességet, a harmóniát.
2004-ben nyitottuk meg a Seholsziget Élményparkot és ettől az évtől nyaranta több turnusban táboroztatunk gyermekeket. Legfontosabb küldetésünk lett, hogy a gyermekek parkunkban, táborainkban
boldogok legyenek és felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak!
Programlehetőségeinket, szolgáltatási kínálatunkat folyamatosan fejlesztjük és bővítjük, de már most is rengeteg olyan lehetőséget kínálunk, melyek minden korosztály számára tartalmas kikapcsolódást biztosítanak, akár a több napos itt tartózkodás alatt is, egész évben. Parkunk többféle komfortú szállás lehetőséget kínál vendégei számára.
Látogatóink vidám utazást tehetnek a Tincsi Lokomotívval, íjászkodhatnak, lovagolhatnak és lovaskocsikázhatnak, élvezhetik a különböző korú gyermekek számára kialakított játszótereink egyedi játékait. Ismerkedhetnek állatainkkal a Mini Állatkertben, az Állatsimogatóban és egy rövid erdei túra közben gyönyörködhetnek a madarakban, a természetben Erdei Madár Ösvényünkön.
Vendégeink rendkívüli élményekkel gazdagodhatnak: régi – a felnövekvő generációk számára szinte feledésbe merült – népi mesterségek, mint például a kovácsmester, fafaragó iparművész valamint más kézművesek munkáit, bemutatóit és foglalkozásait kísérhetik figyelemmel.
SALGÓ VÁRA
Salgótarján 3109
www.salgovar.hu
Salgó vára Nógrádgárdonytól mintegy 56,4 km.
A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban.
1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község.
1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott.
A 14. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak – a szétszaggatott országot egyesítő – Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban.
1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket.Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt. 1439-ben említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt. 1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt.
I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett.
A 16. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség „nyúlszívű”. 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A „furfangos pogány” így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor is a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a törököktől.
A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga.
A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg.
Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.
SZANDA VÁRA
Szanda, Szandaváralja Nógrádgárdonytól mintegy 26,6 km.
A vár rövid története
Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ki és mikor építtethette a kővár korai magját.
1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását.
A 16. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai.
Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba.
A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára.
NÓGRÁDI VÁR
2642 Nógrád, Hunyadi János út
Nógrád, Nógrádgárdonytól mintegy 49,4 km.
Rövid történet:
Hazánk legrégibb kővárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár.
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. A későbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították, megerősítették, és talán ez időben vetették meg a kővár alapjait is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.
A honfoglalás idején, mint ezt Anonymus mondja: “Árpád vezér tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának (Castrum Nougrad) népét meghódítsák neki.” A vár védői ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról, melynek ebben az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. 1138-ban, 1266-ban sőt még 1274-ben is, mint “castrum regium” szerepel. A budai káptalan 1299-i iktatólevelében “Castrum Novigrad” néven említik.
IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínű, az 1274-1284-es évek között történt. Tévesnek látszik az a feltevés, mely szerint a várat I. Géza 1075-ben Áron váci püspöknek, vagy hogy II. Endre 1199-ben Boleszlo váci püspöknek adományozta volna hálából, amiért őt Imrével szemben támogatta, miután a fentiek szerint is még 1274-ben királyi várként szerepelt.
DRÉGELY VÁRA
Drégelyvár Nógrádgárdonytól mintegy 42,6 km.
Cím: 2646 Drégelypalánk, külterület 088/ 54 hrsz.
Telefon: 30/914-9895
Email: kulmanjozsef@gmail.com
Honlap: www.dregelyvar.hu
A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló HONT PÁZMÁNY nemzetség.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1] Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.
Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.
A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
„Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,
Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.
Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát. ”
– Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.
CSESZTVE
Csesztve Nógrádgárdonytól mintegy 18,3 km.
Madách Kúria
Országos műemlékvédelem alatt álló létesítmény
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.
A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik
2678 Csesztve, Kossuth út 7.
Tel.:
+36-344-319,
Mobil:
+36-20-484-3090
E-mail:
Nyitvatartás:
mindennap 10:00-14:00 (vasárnap csak előre bejelentett csoportot fogadnak), hétfő szünnap.
A múzeum korhű dokumentumokkal idézi föl Madách Imre életét és munkásságát. Személyes bútorai közt itt van a bölcsője is. A kiállításon láthatjuk Az ember tragédiája kiadásait, illusztrációit.
Az állandó kiállítás végigkíséri a Madách-család történetét, felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről – középpontba állítva Az ember tragédiáját, annak világirodalmi és színpadi jelentőségét.
MOHORA
Mohora Nógrádgárdonytól mintegy 15,9 km.
Tolnay Klári Emlékház
2698 Mohora Kossuth út 30.
Látogatás előzetes bejelentkezéssel:
06-30-308-0149
A kétszeres Kossuth díjas színésznő ebben a kicsi faluban született, az ő emlékére rendezték be ezt a kiállítást.
EMLÉKHÁZ – Mohora
2000-ben nyitotta meg kapuit a Tolnay Klári Emlékház Mohorán, mely annak az emlékkiállításnak ad helyet, mely a Művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.
Tolnay Klári első kiscipőjétől a legutolsó színpadi lábbelijén keresztül, 60 év feledhetetlen munkássága elevenedik meg a fényképeken. Kitüntetései között a két Kossuth-díj, érdemes és kiváló művész kitüntetés és a középkereszt is látható. A kiállított színpadi ruhák között szerepel a „Katyi ruha”, „Blanche pongyolája”, „Nóra” és „Maude” kosztümjei. A Tolnay család 125 éves zongorája ugyancsak megtekinthető az Emlékházban.
Kiállításunk alapja a művésszé válás és a művészetteremtés folyamatát rögzítő több mint 300 fényképfelvétel, melyek még plasztikusabbá, élőbbé teszik a tárlat tárgyait. A kiállításét, mely hűen reprezentálja egy fantasztikus és őszinte művészi életút pillanatait.
Képek és tárgyak így válnak jelképpé, az értékmegőrzés jelképévé. Őszintén hiszünk abban, hogy egy ember emlékét a számára becses tárgyakon keresztül méltó módon lehet ápolni, bemutatni, ami a feladattól rögtön küldetéssé magasztosul, ha a század egyik legnagyobb magyar színésznőjéről van szó. A siker pedig ez esetben semmi más nem lehet, minthogy minél többen belépjenek a Színészkirálynő, Tolnay Klári titokzatos világába.
Szeretettel várjuk a színház- és művészetkedvelő közönséget!
CÍMÜNK:
Tolnay Klári Emlékház
2698 Mohora
Kossuth utca 30.
NYITVATARTÁS:
Április 1 – október 31.
naponta 10:30-16 óráig (hétfő kivételével)
ünnepnapokon is
novembertől márciusig időszakosan
Előzetes bejelentkezés esetén fogadásukat a nyitvatartási időn kívül is biztosítjuk!
További információ és bejelentkezés:
Gondnokság: 06/30 9128 135
Emlékház: 06/35 373-106
BALASSAGYARMAT
Balassagyarmat Nógrádgárdonytól mintegy 11,1 km.
Palóc Múzeum:
A nógrádi kötődésű jeles történész, Nagy Iván szervező munkájának és nagylelkű adományainak köszönhetően jött létre a vármegye múzeuma 1891-ben Balassagyarmaton. A város szívében, a Palóc liget fáinak rejtekében áll az eklektikus stílusú épület, mely Wälder Gyula tervei alapján készült 1914-ben.
Az épület egyike azon nyolc magyar múzeumnak, amelyek eredetileg is e célra épültek. Jelenleg néprajzi, helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, s itt találhatóak a Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő emlékek is. A múzeum néprajzi gyűjteménye átfogja a vidék teljes paraszti kultúráját, a palócság mellett a nógrádi szlovák és német betelepítésű falvak emlékanyagát is.
A Palóc ház
A Palóc Múzeum szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma. A fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 – 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18 – 19. század fordulójáról. A berendezés egy több generációs nagycsalád életterét idézi, amely számos régies jegyet őrzött meg egészen a múlt század elejéig.
Elérhetőség: www.palocmuzeum.hu
Tel: 06 35 300 168
Nyitva tartás: Kedd- Szombat 9-16
Jánossy Képtár és a Palóc színpad
A kúria jellegű épület Munk Dezső tervei alapján 1913-ban épült. Kortárs képzőművészeti állandó kiállítás és gyűjtemény, amely 1975-től 1978-ig a vármegyeházán volt kiállítva, majd 1991-ben került ismét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Helyi művészek (Farkas András, Jánossy Ferenc, Réti Zoltán) alkotásain túl még számos jelentős alkotó műve látható itt. (Tóth Menyhért, Kokas Ignác, Szabó Vladimír, Patay László, Földi Péter stb.)
Elérhetőség: www.mkmk.hu
Tel: 35/300-186
Nyitva tartás: K-V: 9.00-17.00
Nyírjes
A város kedvelt szabadidős kirándulóhelye a nyírjesi tavak vidéke, hat tóból áll, ahol évente megrendezik a Palóc Triatlon versenyeit. A tavak környékén hangulatos gyalogséták tehetők, ideális terep kerékpáros túrákra.
A Nyírjestől jól kiépített aszfaltozott út vezet Csesztvére, a Madách kúria épületéhez.
Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark
2012. márciusától látogatható az Ipoly Erdő Zrt által kialakított, Nyírjes-Kincsempuszta közötti területen elhelyezkedő 22 hektáros Füvészkert (600 telepített fa és cserje fajtával), és a 15 hektáros Vadaspark (30 állattal).
Nyitvatartás:
március 15 – november 1 között 1000 – 1800
Szombat-vasárnap: nyilvános látogatás
Szerda-péntek között bejelentett csoportos látogatás.
Hétfő-kedd szünnap
Érdeklődés:
+ 36 20 4687-097
www.ipolyerdo.hu
Műemlékek, látnivalók, kulturális intézmények Balassagyarmaton:
– Igazságügyi Palota
– Horváth Endre Galéria
– Civitas Fortissima Múzeum
– Helytörténeti Gyűjtemény
– Pannónia Motorkerékpár Múzeum
– Szentháromság Katolikus Főplébánia templom
– Bosco Szent János Szalézi Plébániatemplom
– Szűz Mária Szentlélek Mátkája Templom katolikus templom
SZÉCSÉNY
Szécsény Nógrádgárdonytól mintegy 12,8 km.
Forgách – kastély, Kubinyi Múzeum
Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén.
Telefon: +36 (32) 370143
Telefon: +36 (32) 370076
Email: kubinyi.muzeum@gmail.com
Ferences templom és kolostor
Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.
Telefon: +36 (32) 370076
Email: szecseny@ofm.hu
Szécsény várának maradványai
Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkal erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya maradt meg.
Telefon: +36 (32) 370143
Telefon: +36 (32) 370777